Földanya hava/Szeptember

1. Egyed napja

(A tizennégy segítõ szent egyike)
Bûnösök szószólója, a szoptató anyák védõszentje. A középkorban köménymagot szedtek az õ nevében a jószág megrontása ellen. Valamikor e napon álltak szolgálatba a számadópásztorok. Hat hétig nem vettek magukra tiszta ruhát, és minden pénteken böjtöltek. Egyed napja a szõlõhegyen zárónap. Negyvenes, sõt az egész õszre rámutató nap, jó, vagy rossz szõlõ, illetve gyümölcstermést jósol.
Egyed a VIII. században remete volt Provance-ban, majd monostort alapított. Már ifjú korában szentként tisztelték, amiért alázatosságból a pusztába vonult, ahol egy szarvas táplálta tejével. Sírja a középkor kedvelt búcsújáró helye. Elsõsorban a kereskedõk, céhes iparosok, diákok ismerkedtek meg francia kultuszával. Koponyájának három töredékét õrizték Esztergomban a XI. században. Szent László az õ oltalmába ajánlott monostort épített Somogyváron, "Koppány kupa" fészkét. Várát szentelte meg ezzel, s ekképpen tette folyamatossá a hely mágikus erejét.

4. Rozália napja

(Egykor a járványos betegségek kiemelkedõ hazai védõszentje)
Rozália elõkelõ grófi családból származott. A szicíliai udvarban nevelkedett, majd visszavonult a világtól. Palermo mellett egy barlangban élt és ott is halt meg 1166 táján. Amikor rátaláltak, a barlang földjén feküdt, bal karját helyezte vánkosul a feje alá, jobbjával a feszületet tartotta. A legtöbb helyen így is ábrázolják. Szicíliában járvány idején õhozzá imádkoztak, s a betegség megszûnt. Ettõl kezdve járványok idején szerte Európában hozzá fohászkodtak. Hitték, hogy a lélek minden nyavalyájának elûzésében is segít. 1709-ben Kassán a pestis-járvány idején tiszteletére kápolnát emeltek. Szegeden is van egy, ez a Rozália-kápolna. A moldvai csángók napjainkig õrzik a Rozália-himnuszt. Gyakori paraszti keresztnév, amely név viselõjét elkerüli a pestis.

8. Kisasszony napja

(Olykor Kisboldogasszony, Szûz Mária születésének emléknapja)
Már a XI. században számon tartott ünnep. Máriaradna nagy búcsújáró hely. Az ünnep hajnalán a hajdani búcsúsok a templom melletti magaslaton az ilyenkor különösen tiszta fénnyel kelõ Napnak gyónták meg bûneiket.
A legenda szerint Szent Anna keddi napon szülte Máriát, születésénél megjelent Gábriel arkangyal. Azt tartják, hogy akinek érdeme van rá, az a felkelõ Napban meglátja Máriát, rózsaesõ, vagy bölcsõ alakjában. A Szeged környékiek a Marost "radnai víz"-nek nevezik.
Kisasszony napja õsi "pogány" õszkezdõ nap. Asszonydolog-, fõleg fonástiltó. Még a fecskék sem indulnak útnak e napon, olyan nagy ünnep. A dióverés napja, mely a halált és a szüzességet idézte meg a régiségben. Vetõnap is egyben.

12. Mária napja

(Külön helyi ünnepként Bécs felmentése alkalmából - 1683. szeptember 12. - bukkan föl)
A bécsi gyõzelmet hamarosan követi hazánk felszabadulása is, amelyet a barokk kor Regnum Marianum-nak, azaz Mária közbenjárásának tulajdonít. Bécs török ostromakor Lipót és udvara Passauba menekült, és itt könyörgött a Mariahilf-kolostor kegyképe elõtt a szabadulásért. E kegykép a gyõzelem napján szakrális szimbólummá vált, ekkortól bontakozott ki közép-európai kultusza. Ha napján szép az idõ, a vénasszonyok nyara hosszú és derûs lesz.

21. Máté, Földanya napja

(Apostol, evangélista)
Vámszedõ volt, mielõtt Jézushoz csatlakozott. Ábrázolásain ifjú alak áll mellette, angyal, aki könyvet, alabárdot tart kezében. Krisztus mennybemenetele után Etiópiába ment tanítani, téríteni. Két ördöngös mester lakott a városban, Máté ellenük prédikált. A mesterek két tüzes leheletû sárkánnyal keltek ellene. Máté keresztet vetett feléjük, azok elaludtak, majd parancsára megszelídülve a dolgukat végezni indultak. Egy halott királyfit is feltámasztott. E csoda láttán Madaber városában mindenki megkeresztelkedett.
Máté hete a búzavetés elsõ idõszaka. Ilyenkor szentelték meg a vetõmagot. Göcsejben a vetést szakrális lábmosás elõzte meg, s tiszta fehérnemût vett magára a vetni készülõ. Mezítláb és fedetlen fõvel vetett, nyelve alá három búzaszemet tett, s ha vetés közben szóltak hozzá, nem válaszolt. Miképpen a gyermek is, amikor játszik, a vetõ is azzá vált, amit tett. Kívül került a tér-idõn. Vetés után ekképpen fohászkodtak: "Édes jó Atyám, áldd meg és szenteld meg, hogy jusson minden szegénynek és az ég madarainak is belõle."

23. Õszi napéjegyenlõség napja

25. Gellért napja
(Csanád elsõ püspöke, 1046.)

Elõkelõ velencei család sarja. Hétesztendõs korában súlyosan megbetegedett. Szülei bencés ruhába öltöztették, kolostorba adták, Istennek ajánlott személlyé vált. Bolognában tanult, azután a velencei Szent György monostor apátjának választották, majd lemondott tisztségérõl. Jeruzsálemben szándékozott remetéskedni, de Dalmácia partjainál hajótörést szenvedett. "Égi vezérléssel" Szent István udvarába került, itt a király tanácsnoka és Imre herceg nevelõje lett. István Ajtony legyõzése után Csanád püspökévé tette. Néhány esztendõ multával a Bakonyba ment remetének. A nála menedéket lelõ szarvasgím és sebzett farkas lett a kísérõje. Mellette a két állat békében élt egymással. Egy kút emlékeztet remeteségére, amelyet az Atya, a Fiú és a Szentlélek három forrása táplál. A falvak népe Nagyboldogasszony napján szokta megtisztelni búcsújárásával.
István halála után a lázadók a kelenföldi hegyrõl szekerestõl eresztik alá, s a Duna partján kövekkel zúzzák szét fejét. Hét esztendeig semmilyen árvíz nem mosta le a kõrõl vérét. Késõbb ez a kõ lett oltárköve az általa alapított csanádi Boldogasszony apátsági templomnak, ahol holttestét is elhelyezték. Halála helyén sebek gyógyultak be és csontok forrtak össze. A XI. században Gellért tiszteletére templom épült a késõbb róla elnevezett hegy alján. Amikor a gyilkos lázadók valamelyik tagja a templomba lépett, rosszullét fogta el. Szent Gellért hegye a hazai mondavilágban a boszorkányok gyülekezõhelye volt.

27. Kozma és Domján napja
(arábiai eredetû vértanú testvérpár, 303.)

Ingyen gyógyítottak embert és állatot egyaránt. Egyik betegük, Palladia gyógyulása után megajándékozta Domjánt. Kozma ezért megharagudott és nem akarta, hogy egy sírba temessék õket. Temetésükön azonban egy hatalmas bivaly jelent meg, amely megparancsolta az egy sírba helyezésüket. Domján a patikusok védõszentje. Zománcképük a Szent Korona alsó abroncsán szerepel.
Moldvában , Szentfalva közelében egy kápolnát emeltek tiszteletükre. Pünkösdkor betegségben sínylõdõk keresik fel e helyet. Vakok látásukat kapták vissza, bénák talpra álltak. Románok is jártak ide, majd késõbb a hegy lábánál egy másik kápolnát építettek, amelynek ajtaja a magyar kápolna felé nyílik, hogy a szentek az oda menjenek be.

29. Mihály napja
(Fõangyal, arkangyal, a mennyei seregek fejedelme)

Tisztelt és rettegett, a lélek kísérõje, amikor az a túlvilágra költözik, a halott võfélye és bírája. A keresztény katonák patrónusa, az egyház oltalmazója, aki a világvégén harcolni fog minden hívõ lélekért. Õ teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait. A jókat a mennybe viszi, azok Szûz Mária elõtt beiktatnak, s onnan kerülnek a Szentháromsághoz. A halottakat õ serkenti fel az utolsó ítéletkor. Mihály Jézus Krisztus zászlótartója, kezében mérleget és a gonoszra sújtó kardot tart.
Névünnepét a római Szent Mihály Bazilika VI. századi felszentelése adta. Az arkangyal 708-ban háromszor megjelent Arvanches püspökének álmában, s kérte õt, hogy az egyik óceáni szigeten építtessen kápolnát az õ tiszteletére. A kápolna a Mont Saint Michel napnyugat csodája lett, híres zarándokhely még napjainkban is. De Mihályról még hegyeket, hegyeken épült várakat, városkapukat, várkápolnákat, templomokat is elneveztek, hogy távol tartsa a gonoszt, a járványokat, betegségeket.
István 1009-ben neki szenteli a veszprémi Székesegyházat.
A Szent Koronán a Pankrátor alatt Gábriellel párban õrködik.
Õ akassza ki a Napot, a Holdat és a csillagokat az égre, s õ kormányozza a felhõket. Számos legenda fûzõdik hiedelemvilágához:
Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkõztet. Ha a fecskéket még itt éri Mihály, enyhe, szép idõ várható. Mihály napja a gazdasági év fordulója, ilyenkor szakad meg mindenütt a fû gyökere, megszûnik a "méhelés", amikor az asszony is beléphet már a méhesbe. A halak is a víz fenekére húzódnak. A Szent György napján kieresztett marhát számos vidéken ilyenkor hajtják be, a pásztorok "számba adják" a jószágot. Mulatságok ideje, amelyek Katalinig tartanak. A régiek összejöveteleiken "Miska kancsó"-ból itták az áldomást. Mivel a szüret is ebben az idõszakban kezdõdik, egyes helyeken még ma is Mihály napján jönnek össze a barátok, rokonok, családtagok, hogy a közös munka mellett együtt éljék át a bor születésének felemelõ érzését. Hiszen régen az ünnep és a munka szorosan összefonódott, sajnos mára már ez egyre ritkább.